1Ch 16:1-34 | HunKar | STEP | Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá őt.

1 Chronicles 16:1-34

1 Mikor pedig immár az Úr szövetségének ládája a Dávid városába jutott, Mikál a Saul leánya kitekinte az ablakon, s látván, hogy Dávid király tánczol és vígad, szívében megutálá őt. ^a 2

Dávid zsoltára a frigyláda elhelyezésekor; az isteni szolgálat elrendezése

3 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt. ^b 4 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet. ^c 5 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot. ^d 6 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét. 7 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala; ^e 8 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt. ^f 9 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe. ^g 10 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait. ^h 11 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól. 12 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik. 13 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen. 14 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről. ⁱ 15 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai! ^j 16 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei! 17 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig; ^k 18 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről. ^l 19 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül, ^m 20 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek. 21 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön; ⁿ 22 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba: ^o 23 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök. ^p 24 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok. ^q 25 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását. ^r 26 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait; 27 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett; 28 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket. ^s 29 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén. 30 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget! ^t 31 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében. 32 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék. 33 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik! 34 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.